A Google szerint hosszú hónapokon keresztül az alább hivatkozott weboldal volt a legjobb a témában, legalábbis a télikert kulcsszóra és számos long tail változatára indított tartalomkeresés esetén a találati oldal (SERP) első helyén szerepelt. Aztán egy algoritmusfrissítés után a negyedik helyre esett vissza és többé nem lehetett feltornázni. Mivel nem volt látszata semmilyen erőfeszítésnek, abbamaradt a site SEO-zása. Ezután sok minden történt, többek között a portál a http protokollról átállt a biztonságos https-re. Ennek szükségességét ugyan a Google hivatalos közleményei nem győzték hangsúlyozni, ám az algoritmusok egyáltalán nem köszönték meg: elkezdődött a weblap mélyrepülése.
Ami érthető: a korábban http alatt indexelt oldalakat csak átirányítással találták meg a robotok, amiatt a közvetítettség miatt csökkent az indexelési gyakoriság és mélység. Illetve hát az oldalra korábban egyenesen mutató linkek is áttételesek lettek, a http-s verziójú URL-ek átirányításával hivatkoztak az új, https-formátumú URL-ekre.
Mielőtt a notebook monitorok méretének témájával foglalkozó weboldal SEO-zásának a kérdésére rátérnénk, ismerkedjünk meg magával a témával: tudjunk meg többet a laptopkijelzők méreteiről: melyek a leggyakoribbak, miben mérik nagyságukat. Keressük arra is a választ, hogy a fényes vagy a matt laptop képernyő jobb-e munkához, filmnézéshez, játékhoz. Ezután térünk rá az adott tárgyat érintő honlap optimalizálásának sajátosságaira.
A leggyakoribb notebook képernyő méretek
Szakmai vélemény szerint a laptop kijelzőjének a mérete egyben a hordozható számítógép besorolásának egyik legkézenfekvőbb módja, mivel a képernyőméret határozza meg a laptop egészének a méretét. Ugyanakkor rendkívül széles kínálatban találunk a 7 hüvelykes LCD kijelzőpanelektől kezdve a 18,4 inch átlójú vagy akár 19 feletti sok különböző méretű és fajtájú laptopkijelzőt. Az általunk látott kép méretét természetesen a kijelző nagysága határozza meg, azonban mivel a felbontást soronként és pixelekben kapjuk, azaz képpontokban, ez az igazi mutatója a hasznos monitorfelületnek. Hiába nagy a képernyő, mert ha felbontása ellenben kicsi a méretéhez képest, akkor szemcsés, pixeles képet kapunk, ami zavaró lehet munkánál és filmnézésnél egyaránt. Vagyis annál élvezhetőbb, élesebb, részletesebb egy kijelző képmegjelenítése, minél több képponttal rendelkezik a laptopképernyő.
Az optimális laptop kijelző méret
Manapság a legelterjedtebb notebook kijelző méret a 15,6″-os kijelző, amelynek HD 1366×768 pixel a felbontása.
A ” inch mértékegységben, magyarul hüvelykben megadott átlós méretet jelent.Nem árt tudni, hogy
Aki hallott már valamit a keresőoptimalizálás mibenlétéről, tudhatja, mi lehet a SEO-szakértő feladata. Nyilvánvalóan az, hogy az optimalizációs folyamat során a gondjaira bízott honlapot bizonyos keresőszavakra nézve a Google-találatok eredmény-oldalán (ennek neve SERP) előrébb mozdítsa, lehetőleg az első oldalra, még jobb: az első helyre juttassa. Ezt egy igen komplex eljárásrendszer segítségével érheti el. Mindenki ezt várja tőle, és maga is erre törekszik.
Ha a szakember eléggé alapos és lelkiismeretes munkát végez, a cél elérése érdekében számos egyéb dolog olyan feladatot is elvégez, ami ugyan nem feltétlenül tartozik feladatai közé, ám saját jól felfogott érdeke is azt kívánja, hogy ne kerülje meg őket. Sőt! Ha valóban jó szaki, akkor nem is feltétlenül lebeg folyamatosan szeme előtt az első hely elérésének a kívánalma, mert tudja, hogy a közbülső munkafázisok pontos elvégzése után ama vágyott jó helyezés szinte “magától” meg is érkezik. Nem a pozíciószerzésre koncentrál tehát, hanem azokra a lehetőségekre, amelyek kiaknázása révén az oldal egyszer csak megjelenik a TOP10-ben, TOP5-ben, netán az első helyre is felkerül.
Vagyis:
a SEO-szaki először is tartalmat fejleszt,
mert tudja, hogy kiváló tartalom híján manapság egy weblapnak már nincs esélye a sikerre. Így hát vagy ő maga gazdagítja, fejleszti, optimalizálja a tartalmat, vagy, ami szerencsésebb: megmondja (leírja) a honlaptulajdonosnak, hogy mit és hogyan tegyen. Elvégre a témához (pl. autóbérlés vagy laptop-szervizelés) mégiscsak az üzemeltető ért jobban, s ha tudja, mit-hová-merre, webmesterével karöltve felfejlesztheti a weboldalt. A szaki ehhez maximális szakmai tanácsadással járulhat hozzá. Ezt követően a SEO-szakértő
keresőbaráttá teszi a honlapot,
mert tisztában van azzal, hogy ha a Google nem tudja akadálymentesen feltérképezni és “elolvasni” a honlapnak minden látható és láthatatlan elemét, akkor értékelni sem tudja megfelelően, hiába a remek tartalom: a felmérés csak töredékes lehet. Ugyanígy azzal is tisztában van, az elérhetőségen túl milyen információkat közölhet a keresőalgoritmussal annak érdekében, hogy az megállapíthassa, miről szól az oldal, mire esnek a fő hangsúlyok. Ilyen például az az oldal leírása a forráskódban, ilyenek a címek, kép feliratok stb: a terjedelmes folyó szöveg nehéz kiszűrni, mi a webhely magva, tárgya, ám az említett információs helyek megfelelő kialakítása eligazíthatja a keresőszoftvert. Ugyanennek a folyamatnak egy fejlettebb, speciálisabb szintjén az optimalizálást végző szakember
kialakítja a kulcsszavas relevanciát,
ami igen kényes munka, mert egyfelől a kulcsszavak reprezentációját feltétlenül biztosítani kell a honlapon, másfelől a kulcsszóhalmozás kontraproduktív, így egy inkább csak érezhető, semmint egzakt módon meghatározható arányosság, változatosság és kölcsönös megfeleltetés keretében éri el, hogy egyrészt minden funkcionális helyzetben előforduljanak a kulcsszavaik, másrészt ne ismétlődjenek mechanikusan, harmadrészt pedig az egyes honlapelemek kölcsönös relevanciában álljanak egymással (kulcsszavak a leírással, leáírás a címmel, cím a folyó szöveggel, kiemelések a képszöveggel, linkszöveggel – s mindezek keresztben egymással, minden kombinációban.
Nos, amikor a weboldalt optimalizáló SEO-szakember mindezek elvégzi, ezzel távlati célja ugyan a kulcsszavas pozíciószerzés, elsődlegesen mégis más feladatot teljesít: eléri, hogy a weboldal olyan értékes internetes hellyé váljon, amelyre megfelelő keresésekkel ráakadva a böngészők megtalálják a keresett tartalmat (ehhez szükséges a tartalom optimalizálás) .
Voltaképp a honlap webes értéke nő azzal is, amit a második munkafázisban végez az optimalizátor. Ekkor a hivatkozói hálózat, az úgynevezett linkprofil felépítése történik. A külső hivatkozások minősége ugyancsak a legfontosabb tényezők közé tartozik abban, hogy magasra értékelik-e a szájtot a keresőalgoritmusok. Ha sok fontos oldalról és megfelelő szövegkörnyezetből történik a hivatkozás, abból arra lehet következtetni, hogy ez egy fontos, értékes webhely, így méltó a jó szereplésre a találati listákon. Hogy ez a jó szereplés éppen azokkal a keresőkérdésekkel történjen, amelyekkel mi szeretnénk, ahhoz a szájton szerepeltetett kulcsszavak és a hivatkozó oldalak szöveg, valamint a linkek anchor text-je között kell megfelelő összefüggéseket teremteni. Ez már a SEO felsőmatematikája, elméleti tudás, szakértelem és gazdag tapasztalat egyaránt kell hozzá.
A SEO-szakértő feladata
tehát a honlap internetes értékének a növelése, mert igaz ugyan, hogy a SEO szakértő feladata a helyezésjavítás a Google keresőben, de ezt a honlap minőségének és ezzel internetes értékének a növelése révén éri el a leghatékonyabban. A kulcsszavas relevancia biztosítása pedig igazi szakmai kihívás, az erre vonatkozó ismeretek hiányában nem beszélhetünk szakértelemről.
Bár egyes kritériumai vitathatók, a legalkalmasabb ingyenes és online elérhető SEO-vizsgálatokhoz segítséges nyújtó honlap az intuitív Seo Weboldal Analízis címen érhető el. 31 kritérium alapján vizsgálja a beküldött webhelyet, ezek közül 21 számít értékelési faktornak (10 csak tájékoztató jellegű), amennyiben mind a 21 teljesül, a honlapot 100 %-osan optimalizáltnak tekinti. Megkülönböztet továbbá kifejezett hibákat és olyan hiányosságokat, amelyek pótlására javaslatot tesz. Ez utóbbiak alapján a száz százalékból le-levon 1-3 százalékot, így nagyon könnyű 90 alá esni.
2015-ös-16-os, most már épp egy éve folyó keresőmarketing projektem – fő kulcsszava a tömeges sms küldés – keretében új és újabb weboldalakat készítek a megbízó honlapjának támogatására, ezeket mind igen gondosan optimalizálom, így akad köztük számos száz százalékosan optimalizált weblap – legalábbis az online audit rendszer szerint. A szolgáltatás legnagyobb hiányossága, hogy semmilyen módon nem vizsgálja a tartalom elemeinek a relevanciáját, vagyis a 31 pontból nem lehet megtudni, hogy például a Mobilmarketing című oldal title tagja releváns-e a szövegtartalomra nézve, vagy hogy az SMS-kampány kifejezés kulcsszóként való használata javít-e a website tartalmi relevanciáján. Annyit persze az ember magától is tud, hogy ha a kulcsszavak között szerepelteti az sms marketing vagy gateway online kifejezést, akkor ennek a szókombinációnak a szövegtestben is szerepelnie kell, ám az ember feje nem káptalan, a vizuális ellenőrzés pedig nehézkes, jól jön, hogy egy program végigfut, és ellenőrzi az összes mobilos, telefonos, sms-üzenetes szóelőfordulást.
Egyre inkább meggyőződésünkké válik, hogy a WordPress-oldalak jelenleg a legkönnyebben és legsikeresebben optimalizálható webhelyek. Köszönhető ez minden bizonnyal belső, laikusok által nem látható felépítésének is, de alighanem ennél is fontosabb, hogy a SEO számára fontos opciók könnyen állíthatók egyrészt már alapból is, másrészt a finomhangolás is lehetséges a számtalan plugin letöltésével. És itt nemcsak az All in One SEO Pack nyújtotta széleskörű beállítási lehetőségekre gondolok, hanem arra is, hogy például egészen kiváló sitemap.xml honlaptérkép-generáló alkalmazás is van igen pontos beállítási lehetőségekkel és a kár statikus (a bloghoz nem tartozó) weboldalaknak az integrálását is lehetővé teszi. Vagy ott vannak azok a hasznos alkalmazások, amelyek a posztok és állandó oldalak URL-jéből kivágják a SEO számára fölösleges részeket, pl. category és tag.
Ezek mellett az is nagyon fontos, hogy WordPressben élvezet dolgozni, posztokat írni és publikálni, így az ilyen webhelyek fejlesztése sokkal élvezetesebb feladat, mint a HTM-kódokban való kotorászás vagy a vizuális honlapszerkesztők kényelmetlen felületei. A WP szinte csalogatja a lap tulajdonosát, hogy írjon új és újabb cikkeket, így a blog dinamikusan fejlődik, növekszik az adatbázis és Google minden látogatása során új tartalmakat talán a felületen, így többre is értékeli.
Alapszinten a WordPress blog optimalizálása nem igényel szaktudást. Hogy melyek a legfontosabb beállítások, azt kis önképzéssel bárki megtanulhatja és aki nem teljesen járatlan az ilyesmiben, az adminfelületen meg is találja a megfelelő opciókat.
Miért van szükség szakemberre?
Ami valamivel nehezebb és SEO-szakértő segítségét igényelheti, az a kulcszó-kezelés. Itt ugyanis már okosabban, óvatosabban kell eljárni: mely kulcsszavak szerepeljenek a title tagben, melyek a leírásban, melyek képezzenek külön címkét és melyek kerüljenek meg a keywords meta-tagbe. Itt szükséges némi szakmai gyakorlat.
Az optimalizálásnak egy magasabb szintjén a honlap-SEO-szakember nemcsak az alapbeállításokra figyel, hanem teljes körő tartalmi optimalizációt végez. A beállítható tageken kívül ez elsődlegesen a honlapszövegre vonatkozik, de legalább ilyen fontos a képek attribútumait kihasználni a kulcsszavak szerepeltetésére, továbbá alkalmasak erre a head line sorok, a linkszövegek, felsorolások stb. Ráadásul mindennek még szerves egészet is kell képeznie, ki kell alakítani a megfelelő arányokat és el kell érni a tartalmi relevancia lehető legmagasabb fokát.
Ez a szekértői munka már rendszerfüggetlen, de az alkalmas szerkesztőfelület a WordPressben ezt a munkát is könnyebbé teszi, a forráskódba csak a legritkább esetben kell belenyúlni.
A WP-be játszi könnyedséggel integrálhatók külső alkalmazások, pl. Facebook, G+, Twitter, remek a látogatottság mérhetősége (gazdag statisztikák rengeteg felbontásban).
Ami ennél semmivel sem kevésbé fontos: nem tudni miért, de a Google szereti a WordPresst, így oldalai jól teljesítenek az organikus találati listákon.
A Google új felfogása szerint a honlapoptimalizálás sine qua nonja a honlaptartalom optimalizálása. Már-már minden linképítő módszer tilossá kezd válni, a nagy webtartalom kereső vezető emberei váltig állítják, nincs szükség arra, hogy mesterséges eljárásokkal linkeket építsünk valamely célzott oldalra, mi több, ez hovatovább büntetendő módszernek minősül. Tegyünk kiváló tartalmat az weboldalra, olyat, amely tökéletes felhasználói élményt nyújt, esetleg integráljunk egy Facebook-profilt, G+ profilt, érjük el, hogy a tartalmilag releváns oldalunk keresőbarát legyen – és a többit bízzuk a keresőalgoritmusokra.
A vicc az, hogy lassan valóban így kezd a dolog működni. Egy ponton túl erős linknyomással már nem javítható a weblap Google-helyezése, megreked valahol a főbb konkurensek mögött. Ha mégis jobbra, többre törekednénk, a szokásos eljárással akár kárt is okozhatunk: az erőltetett linképítő munka megbosszulhatja magát. Muszáj a másik végénél megragadni a a botot: a honlaptartalom felől.
Ha úgy találjuk, hogy az adott webhely tartalma már nem optimalizálható jobban, akkor a tartalom szaporítása lehet a jó megoldás. Minden SEO-s szaki tapasztalta: egy statikus szakmai vagy akár üzleti célú oldalnak nagyon jót tesz, ha blogot integrálnak alá és az rendszeresen frissül. A növekvő adatbázis és a folyton indexálható új oldalak – amennyiben ezek tartalma szintén értékes és optimalizált – bővítik az organikus keresések körét és ez jó hatással lehet a website előmenetelére nézve.
Egyfajta tartalommarketing tevékenység ez, épp csak az iránya más. Normális esetben az ilyen tevékenység egy termék, egy cég vagy szervezet jó tulajdonságaira irányítja a figyelmet a médiafelületeken közreadott tartalmak segítségével. Ez nem az adott médiát segíti, hanem a közlőhely autoritását felhasználva támogatnak egy tőle független árucikket. A SEO-ban a tartalommarketing azonban azt is jelentheti, hogy tartalom-előállítással és annak közlésével javítjuk a közlőhely (jelen esetben honlap) kondícióit.