2006-ot írtunk. Már tíz éve volt számítóképem és hetedik éve internetem is. Hat éve, hogy saját honlapokat is készítettem. De bizony a keresőoptimalizálásról nem sokat tudtam, mi több, weboldalaimat olyan gyatra keretes rendszerben készítettem, hogy a Google semmit sem látott belőle. Ez nem is nagyon érdekelt. Aztán… Beugrottam a mélyvízbe. Így számoltam be erről az első magyar SEO-verseny második hónapjában:
Ha agyonlőnek se tudtam volna megmondani egy hónappal ezelőtt, mi az a keresőmarketing meg a keresőoptimalizálás. Ez azonban nem akadályozott meg abban, hogy benevezzek és teljes erőbedobással beszálljak az első magyar keresőoptimalizáló versenybe. Mivel amatőrök számára is érthető volt a versenykiírás, ízibe kaptam magam, elsők között jelentkeztem.
Az erőpróba meghirdetése pillanatában a Google nem adott egyetlen találatot sem arra a szóra, hogy pillangószív, a cél az volt: készítsünk olyan weblapot, amely év végére első lesz a találati listán ezzel a kulcsszóval.
Megpróbáltam a SEO lényegét is megfogalmazni: “ha valaki cipőfelsőrész-készítőt vagy befektetési tanácsadót keres és az internetet hívja segítségül, akkor nagy valószínűséggel rákeres a kifejezésre, és az elsőként kínált honlapokat megnézve választ szolgáltatást, ad le rendelést; aki feljebb van a listán, sokkal jobbak az esélyei – nagyjából ez a keresőmarketing lényege.” – Kicsit primitív megközelítés, de azért a dologra rámutat.
És hát optimalizáltam bőszen, blogot is indítottam, ma is működik, profilját többször alakítgattam, most többek között egy új projektemhez nyújt segítséget:
Aztán kicsit fantáziáltam is, elképzeltem a fényes jövőt. Sorra veszik fel az áhított nevet cserkészcsapatok, nőegyletek, szabadidőklubok, lesz majd ilyen nevű aprósütemény, parfüm, focicsapat, rockzenekar, autómárka, üzletház és lakópark.
Végül a versenyen a sok profi között én lettem az 5., a 9. és a 10. is… Más-más optimalizált honlappal.
